Dynafit 100 V3 cipőteszt

Dynafit Ultra 100 V3 teszt - a Dyna-ultrák útja egy felhasználó szemével

Ameddig 2019-ben be nem robbant a Dynafit az életembe, addig nem is igen találkoztam magas párnázottságú, jó csillapítású futócipővel. Természetesen már akkor is gyártottak ilyeneket, csak mivel nem sok pluszt tulajdonítottam egy futócipőnek, ezért nagyjából az "első belebújási kényelem" és kinézet alapján döntöttem el, hogy miben futok. Aztán jött a Dynafit Ultra Pro, és gyökeresen megváltoztatta a futócipő-választási nézeteimet. Már az első futásom alkalmával éreztem a jelentős különbséget a korábbi cipőimhöz képest: kisimította a talajt a hegyi ösvényeken, hiába az éles kövek, mintha minden egyes lépésnél a cipő ezeket "lecsiszolta" volna. Eltűntek a hosszú terepfutás után már megszokott víz- és vérhólyagok, a talajjal való hosszú-hosszú érintkezés nem hagyott nyomot a talpamon.

(2020-ban, privátban lefutottam a Balaton Szupermaratont, és az első két napon az Ultra Pro-t használtam, mert annyira kényelmesnek bizonyult még aszfaltos körülmények között is)

A cipőnek egyetlen nagy hibája volt: amint nedvességet kapott a talaj, tulajdonképpen megszűnt a kapaszkodása, hóban pedig egyenesen használhatatlannak bizonyult, a téli Börzsöny Vulkántúrán több időt töltöttem hóban fekve, mint futással... Mivel Dynafit-nagykövetként folyamatosan kapcsolatban álltam a márka képviselőivel, ezért hallottam a pletykákat egy parádés terepfutó cipő piacra dobásáról, ez lett az Ultra 100. Ebben a cipőben egyesült a terepcipők kötelező hármasa: stabilitás - kapaszkodás - csillapítás. Mindenféle elfogultság nélkül: az első kiadású Ultra 100 életem legjobb terepfutó cipője, és - egyelőre - ez azóta se dőlt meg.

(Ultrabalaton Trail Ultra 100-asban, 2022: 115 km futás után, aminek a végén volt eső, sár, dagonya, a lábamat olyan állapotban vettem ki a cipőből, mint nem is futottam volna...)

Miután már két párat is elhasználtam ebből a modellből, akkor tudtam meg, hogy az emberek többségének miért nem jön be: a belső "tér" meglehetősen szűkre van szabva. Mivel nekem vékony a lábfejem, ezért ez egyáltalán nem volt feltűnő, azt mondjuk éreztem, hogy meglehetősen jól tart minden oldalról a cipő, de nekem ez így pozitív tulajdonság volt. Az Ultra 100 egyetlen negatívuma számomra: a szerényen bordázott Pomoca talp míg száraz körülmények között szépen fogott, addig nedves talajon hamar elveszítette tapadását. E két "rossz" tulajdonságot kiküszöbölve érkezett meg az Ultra 100 V2, amely szélesebb kaptafával és a terepfutásban és túrázásban is méltán népszerű Vibram külső talappal "szerelték".

Nos, és itt jött be az a jelenség, amit úgy hívnak, hogy "a láb egyedi igénye". Nagy bánatomra a lábaim nem bírták a V2-est, pedig többször is megpróbáltam "betörni", de már pár kilométer után kényelmetlen volt, feltört, és a futások végén már alig vártam, hogy megszabaduljak tőle...

(A Dynafit Ultra 100 V2-est ma már csak túrázásra használom)

Aztán idén a Dynafit kiadta az Ultra 100 V3-ast... De mi volt számomra az áthidaló megoldás a V2 és V3 között? Hiszen szükségem volt egy "százas" cipőre, bár túl sok ilyen kihívást nem vállalok mostanában, de diszkomfortosan éreztem volna magam, ha nincs egy olyan cipőm, amiben terep-ultrákat tudok futni. Ez a megoldás végül a Salomon Ultra Glide 3 lett, amely a rendkívül puha Energy Foam-jának köszönhetően jelenleg a világ legkényelmesebb terepfutó cipőjének tartják. Ezek után nem lesz könnyű visszatáncolni a Dynafit-hoz - gondoltam én, amikor meghozták az üzletbe az első Ultra 100 V3 szállítmányt.

Bár a cipő még meglehetősen új, de azért a neten már sok vélemény található róla, szándékosan nem néztem meg ezeket, teljesen "szűz" fejjel szerettem volna tesztelni a cipőt. Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy egyből veszek is egy párat, de aztán kapóra jött, hogy kaptunk teszt-flottát, amiben ott virított az én méretem is. Ami azért hátrány volt a tesztben, hogy ebben a cipőben már érezhetően beleraktak pár száz kilométert, például a jobb lábas durvábban volt kitaposva, mint a bal lábas, de összességében azért a lényeges következtetéseket le tudtam vonni. Illetve, ami még ronthatja az összképet, hogy ultra-távon egyelőre még nem próbáltam ki, de az élményeket így is össze tudtam hasonlítani a V1, V2, illetve Ultra Glide 3 cipőkkel.

Kényelem, csillapítás: Amikor egy vadiúj darabba bújtam bele, már akkor éreztem, hogy ennek a kényelme vetekszik a V1-gyesével, és inkább közelít az Ultra Glide 3-hoz. A Salomon briliáns modelljét nem előzi meg ebből a szempontból, de nem is biztos, hogy feltétlen szükséges az olyan mértékű puhaság. A Speedfoam Cushion középtalp nem ad annyira süppedős érzést, futás közben sem, ennek következtében határozottabban tartja a lábam, és nem érzem azt, hogy "nincs rajtam a cipő".

Stabilitás: Ez szerintem első osztályúra sikerült a modellben, az első tesztfutás alapján a merevség/puhaság arány éppen megfelelőnek tűnik, bár tényleg jó lenne kipróbálni legalább 50 km-en. Szépen meg tudtam "lendíteni" a cipőt a meredek, de még éppen futható lejtőkön is. Nem éreztem egyáltalán bizonytalanságot, vagy félelmet, hogy lecsúszik a lábam a cipőről, vagy egyszerűen az "kifordul alólam". Valószínűleg nem véletlen, hogy a V3-asnak egy könnyített (DNA) modelljét a pro-atléták is használják, ők azért 3 perces tempóban söpörnek lefelé a hegyről, és bár nyilván sokat számít a kondi-különbség, de a cipő stabilitásának köszönhetően van benne tempó-potenciál.

Tapadás, kapaszkodás: Vibram Megagrip, ez szerintem mindent elmond, bevált formula, sima ösvényeken, sziklás terepen, illetve nedves körülmények között is kiválóan tapad. Én most száraz talajon próbáltam, felfelé és lefelé menet is jól fogott, megbízható a cipőnek ez a tulajdonsága.

Futásérzet: Be kell valljam, ennyi futásból nehéz különbséget tenni. Nagyjából ugyanolyan élmény benne a futás, mint a legelső Ultra 100-ban, vagyis fantasztikus! Egy picit talán jobb átgördülést érzek benne, ez inkább az Ultra Glide 3-as élményhez közelít. A V2-es élményét inkább nem említeném...

Tartósság: Ezt nyilván még nem tudom megítélni, európai viszonylatban az a vélemény, hogy 1000 km-ig el lehet vinni a cipőt anélkül, hogy jelentősen csorbulna a benne lévő futótechnológia hatása.

Kinézet: A teszt után már átolvastam a neten fellelhető véleményeket. Érdekes, hogy többen írták, hogy "robosztus" lett a cipő. Szerintem meg nem az, különösen, ha összehasonlítom a hasonló kategóriás, más gyártóktól származó cipőkkel. A Dynafit még mindig törekszik arra, hogy a cipői formájánál megmaradjanak a klasszikus kialakításnál. Nekem ez alapból jobban bejön, és a külső viszonylatban egyébként is elfogult vagyok: a Dynafit-dizájn mind cipőben, mind ruházatban számomra top kategória.

Összkép: Ami a legfontosabb: számomra nagy öröm, hogy az Ultra 100 V3-mal a Dynafit "visszatért" a legjobb terepfutó cipők közé, és úgy tűnik, ez nem csak az én véleményem. Kényelem, tapadás, tempó, stabilitás - az első benyomások alapján ezen tulajdonságok mind közel vannak a 100 százalékhoz, és ez bőven elegendő indok nekem, hogy a következő terepcipőmnek a Dynafit Ultra 100 V3-ast válasszam.

(Szerkesztette és fotók: Kovács József)